Intelligencia

Az intelligencia fogalma összetett és a mai napig vitatott. Leegyszerűsítve az értelmet, a tudás értelmezésének képességét, a problémamegoldás készségét, ötletgazdagságot és a világról alkotott kritikus gondolkodásmódot foglalja magában. 

A magasabb intelligencia életünk szinte minden területén hasznos lehet és pozitív hatással bírhat mindennapjainkra. A legintelligensebb emberek hajlamosak hivatásuk területén magasabb szinteket elérni és hosszú távú célokat megvalósítani. A kialakított kapcsolatokban is általában nagyobb sikerekkel rendelkeznek és több tiszteletben részesülnek. Összességében a magas intelligenciával rendelkező emberek felelősek a társadalom fejlődéséért.

Intelligenciával nem feltétlenül kell születni, fejleszteni is lehet az elme rendszeres és folyamatos stimulálásával, határai feszegetésével. Nem kell hozzá más, mint kemény munka, kitartás és megfelelő szokások.

Természetesen az intelligencia nem egyenlő a lexikális tudással, de új dolgok tanulásával, elménk rendszeres használatával és megerőltetésével jelentősen növelhető az IQ (intelligence quotient, intelligencia hányados). Az új információk jelentősen bővítik elménk lehetőségeinek tárházát.

Mindennapi szokások intelligenciánk fejlesztésére

1. Meditáció

A meditáció bizonyítottan segít a memória, a koncentráció és az intelligencia fejlesztésében. Támogat minket abban, hogy nyomás alatt nyugodtak és fókuszáltak tudjunk maradni. Napi pár perc meditálás is segít a gondolkodásban, az összpontosításban és a problémamegoldás készségének növelésében.

2. Általános tudás bővítése, naprakészség

Mindennap újdonságok, érdekességek, akár hírek olvasásával, különböző emberekkel történő más-más történetekről való kommunikációval rengeteg új információt, szemléletet vagy gondolatot szívhatunk magunkba. Ezek segítenek nekünk a kreativitásban, innovatív ötletek elődrukkolásában és lehetőségek tárháza fog idővel elénk tárulni. Elménk kiterjesztése rengeteg új gondolatot és ötletet fog szülni, hiszen az új információk inspirálni fogják.

3. Testedzés

Kutatások bizonyítják, hogy az agyunk a testedzés során új neuronokat (idegsejteket, amik összekapcsolódnak) hozhat létre, megnövelheti számukat, ezáltal még komplexebb rendszert létrehozva a fejünkben. Így agyi kapacitásunk növekedhet.

4. Kérdések

A legtöbb ember elhiszi, amit mondanak neki. Ha viszont kérdéseket teszünk fel, megkérdőjelezve szinte bármit, akkor új gondolatokat ébresztünk elménkben, és egy mélyebb, egyedibb gondolkodásmódra tehetünk szert.

5. Einstein tanulás elmélete

Úgy lehet tesztelni a megszerzett tudást, hogy kellően tudjuk-e és értjük-e az adott dolgot, hogy akár másnak, aki nem ért hozzá, röviden, egyszerűen megpróbáljuk elmagyarázni. Ha nem megy, és túl bonyolultra / hosszadalmasra sikeredik a magyarázat vagy a végén nem értette meg a másik, amit közölni szerettünk volna, akkor nem sikerült eléggé elsajátítani a tudást.

6. Az intelligencia ragályos

Az emberi kapcsolataink jelentősen befolyásolják az IQ szintünket. Ha kevésbé okos emberekkel vesszük körbe magunkat, akkor azt az agyunk nem tartja majd kihívásnak, nem lesz kreatív, nem fog új ötletekkel előhozakodni. Ha viszont okos emberekkel vagyunk körbevéve, akkor az elménk is alkalmazkodik a környezethez.

7. Reflektív írás

Az agyunkat sokszor túlterheltnek érezhetjük, ezért akár minden nap vessük papírra gondolatainkat. Közben újak is születhetnek, következményekre, következtetésekre jöhetünk rá és reflektálhatunk, visszajelezhetünk magunknak az adott napot illetően, felismerve akár hibáinkat, érzéseinket, gondolatainkat.

8. A zavaró tényezők kiiktatása / helyettesítése

 A haszontalan, zavaró tényezőket váltsuk ki hasznos, ám ugyanolyan megnyugtató, ellazító tevékenységekkel. Nézzünk mondjuk dokumentumfilmeket, amikből tanulhatunk, bővíthetjük tudástárunkat. 

9. Zenélés

Egy hangszeren való zenélés olyan területeket mozgat meg az agyban, ami nagyban hozzájárul az elme fejlődéséhez. Maga a zenehallgatás is sokat segít az érzelmek kifejezésében, de egy hangszer megtanulása annyi és olyan agyi funkciókat mozgat meg, amiket más tevékenység nem képes.

10. Olvasás

Az olvasás szintén nagy segítségre lehet az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában. MRI vizsgálatok alapján kimutatták, hogy már egy könyv elolvasásával aktívabb lesz az agyunk, és ráadásul a tudásunkat is növelhetjük. Nem kell órákig lapozgatni ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Már napi 2 oldal elolvasásával is változást tapasztalhatunk.

11. Képernyőidő csökkentése

Mobiletelfonunk, számítógépünk, vagy egyéb eszközeink rabságban tartanak bennünket, rövid időn belül függőséget is okozva. Olyan negatív hatásaik lehetnek agyunkra, mint például a koncentráció csökkenése, a memória romlása és a képzelőerő korlátozása. Próbáljunk meg minél kevesebb időt tölteni azzal, hogy a képernyőt bámuljuk, helyette találjunk valami hasznosabb tevékenységet, vagy legalább olyat, aminek nincsenek ilyen negatív hatásai.

12. Kreativitás fejlesztése

A kreativitás segít új ötletek kitalálásában, a problémamegoldó készségünk fejlesztésében és a különleges, nem megszokott módon való gondolkozásban. Napi 15 percet elegendő egy alkotásra sarkalló hobbival eltölteni, például írással vagy festéssel. Így felébreszthető a szunnyadó kreativitás és rövid időn belül új gondolatokat, ötleteket figyelhetünk meg az elménkben, amik már természetesen fognak felbukkanni.