Mit nevezünk az ókori világ 7 csodájának?

Antipatrosz, az ókori görög költő, aki mellesleg Nagy Sándor (másnéven III. Alexandrosz, makedón király) hadvezére volt, egy epigrammában összegyűjtötte az akkori világ 7 legpazarabb, legszemrevalóbb építményét még az i.e. 2. században. Ezeket nevezzük az ókori világ 7 csodájának, amelyek a következők:

1. A gízai nagy piramis

Az egyetlen építmény a listán, amely megmaradt a hét csodából, csak a külsején vehetőek észre sérülések. A gízai piramisok alatt három piramist értünk, amik Egyiptomban találhatóak, pontosabban a főváros (Kairó) elővárosa (Gíza) mellett. Építtetőik fáraók (akkori uralkodók) voltak: Hufu, Hafré és Menkauré. A világ 7 csodája közé Hufu fáraó piramisa került be, eredetileg 147 méteres magasságával (ma már "csak" 138 méter) és alapjának kicsivel több, mint 230 méteres élhosszával. Hufu piramisa, a gízai nagy piramis a legrégebbi, legnagyobb és az egyetlen fennmaradt építmény az ókori világ hét csodája közül.

2. Szemiramisz függőkertje

Babilóniai függőkertnek is nevezik, hiszen Babilóniában volt megtalálható, ami a mai Irak területén helyezkedne el. Az Újbabiloni Birodalom második, legismertebb királya építtette, akit egyszerűsített nevén Nabukkónak hívtak. Feleségének terveztette a kerteket, aki így élvezhette szülőföldje áhított zöld vidékeit. Földrengés okozta megsemmisülését.

Az elnevezésében szereplő Szemiramisz nem teljesen tisztázott. Vannak elméletek, miszerint Szemiramisz asszír királynéről van szó, viszont neki semmi köze nem volt a függőkertekhez, hiszen nem is abban az időben élt. Mások szerint pedig Szemiramisz Nabukkó felesége volt, de párját elméletileg mégis Amytis-nek hívták. Emiatt is pontosabb az az elnevezés, hogy babilóniai függőkert.

3. Epheszoszi Artemisz-templom

Artemisz temploma egy ókori görög templom volt, melyet Artemisznek ajánlották fel, aki a vadászat istennője, a szüzek, az erdők és a fiatal állatok védelmezője. Akkoriban Epheszoszban, a Perzsa Birodalom területén volt megtalálható az építmény, ami ma már Törökországban helyezkedne el. Maradványait a British Museum őrzi.

Érdekessége, hogy azért épült Artemisznek és pont arra a környékre, mert az őslakosok azon a helyen egy szentélyt emeltek, amelyben egy gyönyörű természetistennőt ábrázoltak, akit Artemisz istennővel azonosítottak a görögök.

A templom 120 évig épült és mivel azon a környéken már akkor is több fölrengés volt, ezért próbálták minél biztosabbra elkészíteni. Ezt azzal igyekeztek megoldani, hogy egy puha talajú területre építették fel a templomot, mert úgy gondolták, hogy minél lágyabb a talaj, annál jobban tompítja és enyhíti a föld rengéseinek erejét. 

Artemisz temploma azonban nem földrengés által pusztult el, hanem egy éjszaka alatt porrá égett, ugyanis egy ember akkor úgy gondolta, hogy be szeretne kerülni a történelembe, ezért felgyújtotta az építményt. Mondani sem kell, hogy halálra ítélték, kivégezték, még a nevét is tilos volt kimondani az eset után. Egy görög történetíró szerint azért tudta elégetni a templomot, mert a pusztítás éjszakáján jött világra Nagy Sándor is, és Artemisz el volt foglalva az ő születésével.

A templomot később újjáépítették Nagy Sándor felajánlásával, de a Kr. u. 3. évszázadban a gótok megjelentek, kifosztották és részben lerombolták azt. A kereszténység államvallássá tétele után pedig a pogány helyek bezárásával végleg elvesztette jelentőségét.

4. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra

A Pheidiasz által készített 12 méter magas szobor a mai Görögország területén, Olümpiában állt, amit a szobrász elmondása szerint Homérosz Iliásza ihletett. Zeuszt ábrázolta és az ő tiszteletére állított templomban kapott helyet, aki egyébként görög főisten, a tűz és a villámok ura. A leírások és az érméken szereplő ábrázolások alapján egy pazar alkotás volt, jobb kezében egy kis szobrot tartva, ami Nikét, a győzelem istennőjét formálta meg.

A legendák szerint, amikor Pheidiasz végzett az alkotással, Zeuszhoz kezdett imádkozni, hogy kiderítse, tetszik-e a főistennek a neki készített szobor, ekkor pedig egy villám a padlózatba csapott. 

Egy legenda arról is szól, hogy Caligula római császár egyszer azt a parancsot adta, hogy a vallási és művészi istenszobrokat elvigyék neki, hogy fejüket levetesse és helyettük sajátját tetesse testükre. Mielőtt erre sor kerülhetett volna, megölték Caligulát. Halálát állítólag a szobor is előre megjósolta, amikor „hirtelen oly kacagást hallatott, hogy a munkások a düledező állványokról szertefutottak".

A Zeusz-szobor pusztulásának körülményei nem teljesen tisztázottak, ami viszont bizonyos, hogy leéghetett. A kereszténység államvallássá tételével és ezáltal a pogány helyek bezárásával, ami I. Theodosius római császár nevéhez kötődik, a szentélyt nem használták tovább. Egyik elmélet szerint a szobrot Konstantinápolyba szállították és ott égett le, egy másik alapján az eredeti templommal együtt lett hamuvá, de vannak olyanok is, akik a Zeusz-szobor pusztulását jóval korábbra teszik.

5. Halikarnasszoszi mauzóleum

A halikarnasszoszi mauzóleum Mauszólosz perzsa királyi helytartó és felesége, Artemiszia (akik mellesleg testvérek voltak) számára épült síremlék volt Halikarnasszoszban, amely a mai Törökország területén helyezkedne el. Mauszólosz nevéből ered a mauzóleum kifejezést, ahogyan ma minden nagy síremléket nevezünk. Az ókori világ hét csodája közé tartozó építményt a robosztus, részletgazdag és pazar jelzőkkel lehet leginkább illetni a leírások alapján. 

Az építkezés megkezdése után a király meghalt és felesége, Artemiszia vette át az irányítást, azonban ő sem érte meg a befejezését.

A 16 századon keresztül fennmaradó csodával földrengések sorozata végzett.

6. Rodoszi kolosszus

A rodoszi kolosszus egy kb. 35 méter magas emlékmű volt Rodosz városában (Görögországban). Héliosz tiszteletére építették ezt az óriási szobrot, aki a mindent látó fényes nap istene. 

A legenda úgy tartja, hogy amikor Zeusz felosztotta a világot gyermekei között, akkor Héliosz, a legkisebb fia kimaradt ebből. Kárpótlásként kérésére megkapta apjától Rodosz szigetét, aminek a neve rózsát jelent, és ezután az ott lakók Hélioszhoz imádkoztak.

A rodoszi kolosszus megépítésének oka egy támadásnak volt köszönhető. Amikor Rodosz fontos kereskedelmi útvonalnak számított Kr. e. 308-ban, akkor Egyiptommal állt szövetségben. Az Antigonida makedón birodalom nem méltányolta ezt a kapcsolatot, ezért amikor hadjáratot indítottak Egyiptom ellen, a rodosziakat kérték, hogy álljanak melléjük. Rodosz polgárai ezt megtagadták és ennek hatására a makedónok megtámadták a görög szigetet is. Az első támadásnak a város falai ellenálltak.

A hadjáratot azonban nem adták fel, ugyanis a makedónok építettek egy hatalmas gépezetet, amit a városok rombadöntőjeként hívtak. A katapult alapú szerkezet első támadásakor sikeresen teljesített a rodosziak ellen, akik emiatt kétségbeestek és Hélioszhoz imádkoztak. Csapdát állítottak a makedón monstrum ellen egy faágakkal letakart nagy gödörrel, aminek segítségével a gépezet megbillent és mozdíthatatlanná vált. Ennek következményeképpen a makedón uralkodó feladta a rodosziak elleni ostromot, akik városuk megmenekülését Héliosznak köszönték meg a gép maradványaiból felépített kolosszussal.

Héliosz emlékművének pusztulását földrengés okozhatta. A feljegyzések alapján a következőképpen nézhetett ki:

7. Pharoszi világítótorony

I. Ptolemaiosz építtette ezt a kikötőt jelző szimbólumot az akkori egyiptomi főváros, Alexandria területén, Pharosz szigetén. Magassága biztosan 100 méter fölé nyúlt.

A zátonyokkal teli veszélyes partszakaszon valamilyen jelzőrendszert volt szükséges kiépíteni. Emiatt alkották meg ezt az építményt, ami az ókori világ 7 csodája között a hetedik helyet foglalja el, de csak később alakították világítótoronnyá. A torony tetején tűz jelezte a hajósoknak az utat, ahol egy szobor is helyet kapott, amiről a leírások alapján nem tudták biztosan eldönteni, hogy Poszeidónt (a tengerek istenét) vagy Zeuszt ábrázolhatta-e. 

Pusztulását földrengések okozták, ma pedig egy erőd áll a helyén, amit az eredeti torony maradványaiból építettek fel. 

Miért csak 7 csodáról beszélünk? 

A világ tele van csodákkal, ez a múltra is igaz. Antipatrosz listáját többször módosították, több építményt le- és felvettek (pl. Noé bárkája). Volt olyan ókeresztény író is, aki a babilóniai függőkertek helyett Bábel tornyát szerette volna a csodák közé felvenni, de ezt a kérést elutasították, hiszen Bábel tornyának létezésére nincs bizonyíték, a lista pedig jelenleg az eredeti felállását képviseli. 

Az ókori világ 7 csodája közül csak egyetlen egy maradt fenn, cserébe szinte eredeti állapotában, a gízai nagy piramis. A többi építmény sajnos földrengések, tűzesetek és egyéb katasztrófák során elpusztult. 

És hogy miért csak 7 ókori csodáról beszélünk? A görögök azért választották a hetest, mert spirituális jelentőséget tulajdonítottak ennek a számnak, ami ráadásul a tökéletességet is kifejezte szerintük.

Intelligencia

Az intelligencia fogalma összetett és a mai napig vitatott. Leegyszerűsítve az értelmet, a tudás értelmezésének képességét, a problémamegoldás készségét, ötletgazdagságot és a világról alkotott kritikus gondolkodásmódot foglalja magában. 

A magasabb intelligencia életünk szinte minden területén hasznos lehet és pozitív hatással bírhat mindennapjainkra. A legintelligensebb emberek hajlamosak hivatásuk területén magasabb szinteket elérni és hosszú távú célokat megvalósítani. A kialakított kapcsolatokban is általában nagyobb sikerekkel rendelkeznek és több tiszteletben részesülnek. Összességében a magas intelligenciával rendelkező emberek felelősek a társadalom fejlődéséért.

Intelligenciával nem feltétlenül kell születni, fejleszteni is lehet az elme rendszeres és folyamatos stimulálásával, határai feszegetésével. Nem kell hozzá más, mint kemény munka, kitartás és megfelelő szokások.

Természetesen az intelligencia nem egyenlő a lexikális tudással, de új dolgok tanulásával, elménk rendszeres használatával és megerőltetésével jelentősen növelhető az IQ (intelligence quotient, intelligencia hányados). Az új információk jelentősen bővítik elménk lehetőségeinek tárházát.

Mindennapi szokások intelligenciánk fejlesztésére

1. Meditáció

A meditáció bizonyítottan segít a memória, a koncentráció és az intelligencia fejlesztésében. Támogat minket abban, hogy nyomás alatt nyugodtak és fókuszáltak tudjunk maradni. Napi pár perc meditálás is segít a gondolkodásban, az összpontosításban és a problémamegoldás készségének növelésében.

2. Általános tudás bővítése, naprakészség

Mindennap újdonságok, érdekességek, akár hírek olvasásával, különböző emberekkel történő más-más történetekről való kommunikációval rengeteg új információt, szemléletet vagy gondolatot szívhatunk magunkba. Ezek segítenek nekünk a kreativitásban, innovatív ötletek elődrukkolásában és lehetőségek tárháza fog idővel elénk tárulni. Elménk kiterjesztése rengeteg új gondolatot és ötletet fog szülni, hiszen az új információk inspirálni fogják.

3. Testedzés

Kutatások bizonyítják, hogy az agyunk a testedzés során új neuronokat (idegsejteket, amik összekapcsolódnak) hozhat létre, megnövelheti számukat, ezáltal még komplexebb rendszert létrehozva a fejünkben. Így agyi kapacitásunk növekedhet.

4. Kérdések

A legtöbb ember elhiszi, amit mondanak neki. Ha viszont kérdéseket teszünk fel, megkérdőjelezve szinte bármit, akkor új gondolatokat ébresztünk elménkben, és egy mélyebb, egyedibb gondolkodásmódra tehetünk szert.

5. Einstein tanulás elmélete

Úgy lehet tesztelni a megszerzett tudást, hogy kellően tudjuk-e és értjük-e az adott dolgot, hogy akár másnak, aki nem ért hozzá, röviden, egyszerűen megpróbáljuk elmagyarázni. Ha nem megy, és túl bonyolultra / hosszadalmasra sikeredik a magyarázat vagy a végén nem értette meg a másik, amit közölni szerettünk volna, akkor nem sikerült eléggé elsajátítani a tudást.

6. Az intelligencia ragályos

Az emberi kapcsolataink jelentősen befolyásolják az IQ szintünket. Ha kevésbé okos emberekkel vesszük körbe magunkat, akkor azt az agyunk nem tartja majd kihívásnak, nem lesz kreatív, nem fog új ötletekkel előhozakodni. Ha viszont okos emberekkel vagyunk körbevéve, akkor az elménk is alkalmazkodik a környezethez.

7. Reflektív írás

Az agyunkat sokszor túlterheltnek érezhetjük, ezért akár minden nap vessük papírra gondolatainkat. Közben újak is születhetnek, következményekre, következtetésekre jöhetünk rá és reflektálhatunk, visszajelezhetünk magunknak az adott napot illetően, felismerve akár hibáinkat, érzéseinket, gondolatainkat.

8. A zavaró tényezők kiiktatása / helyettesítése

 A haszontalan, zavaró tényezőket váltsuk ki hasznos, ám ugyanolyan megnyugtató, ellazító tevékenységekkel. Nézzünk mondjuk dokumentumfilmeket, amikből tanulhatunk, bővíthetjük tudástárunkat. 

9. Zenélés

Egy hangszeren való zenélés olyan területeket mozgat meg az agyban, ami nagyban hozzájárul az elme fejlődéséhez. Maga a zenehallgatás is sokat segít az érzelmek kifejezésében, de egy hangszer megtanulása annyi és olyan agyi funkciókat mozgat meg, amiket más tevékenység nem képes.

10. Olvasás

Az olvasás szintén nagy segítségre lehet az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában. MRI vizsgálatok alapján kimutatták, hogy már egy könyv elolvasásával aktívabb lesz az agyunk, és ráadásul a tudásunkat is növelhetjük. Nem kell órákig lapozgatni ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Már napi 2 oldal elolvasásával is változást tapasztalhatunk.

11. Képernyőidő csökkentése

Mobiletelfonunk, számítógépünk, vagy egyéb eszközeink rabságban tartanak bennünket, rövid időn belül függőséget is okozva. Olyan negatív hatásaik lehetnek agyunkra, mint például a koncentráció csökkenése, a memória romlása és a képzelőerő korlátozása. Próbáljunk meg minél kevesebb időt tölteni azzal, hogy a képernyőt bámuljuk, helyette találjunk valami hasznosabb tevékenységet, vagy legalább olyat, aminek nincsenek ilyen negatív hatásai.

12. Kreativitás fejlesztése

A kreativitás segít új ötletek kitalálásában, a problémamegoldó készségünk fejlesztésében és a különleges, nem megszokott módon való gondolkozásban. Napi 15 percet elegendő egy alkotásra sarkalló hobbival eltölteni, például írással vagy festéssel. Így felébreszthető a szunnyadó kreativitás és rövid időn belül új gondolatokat, ötleteket figyelhetünk meg az elménkben, amik már természetesen fognak felbukkanni.

Mi is pontosan a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligenciáról (MI) vagy angol nevén artificial intelligence-ről (AI) akkor beszélünk, ha egy számítógép vagy számítógép által irányított robot intelligens lények feladatait képes ellátni, azaz emberi intelligenciát képes produkálni. Az AI megalkotói arra összpontosítanak, hogy az adott gép képes legyen tanulni, felismerni, megjósolni, tervezni és javasolni amellett, hogy felismer és értelmez képeket és nyelveket. 

Rengeteg területen használatos ma már, ami fel sem tűnik nekünk. Például az orvostudományban (pl. diagnózis felállításában), piackutatások lebonyolításában (jelentősen felgyorsítva ezzel az elemzési és adatgyűjtési folyamatokat) vagy videojátékokban (amikor mondjuk egy ellenfél nem egy másik játékos, hanem egy "robot" / "bot" és szinte emberi módon viselkedik vagy épp játszik velünk / ellenünk).

Főbb típusai

4 típust különböztetünk meg az AI esetében:

1. Reaktív gépek

Nem rendelkeznek memóriával és egy adott feladatra koncentrálnak. Olyan előre beprogramozott gépeket értünk ezalatt, amiknél minden esetben egy bemeneti tényezőre / bevitt adatra mindig ugyanazt a betáplált választ fogja kiadni.

Egy példával ezt jól lehet szemléltetni. A különböző streaming szolgáltatók (pl. Netflix) a keresési és megtekintési előzmények figyelembevételével megállapított érdeklődési kör felmérése alapján javasolni tudnak nekünk olyan filmeket és sorozatokat, amik tetszhetnek nekünk. 

2. Korlátozott memóriával rendelkező gép

Ez a fajta mesterséges intelligencia hasonlóan működik, mint az agyunkban a neuronok (idegsejtek) egymással. Az algoritmusa a mélytanuláson (kifejezetten a gépeknél használjuk ezt a szót) alapszik. Minél több információt és adatot gyűjt be vagy kap, annál "okosabb" lesz. Nyelveket tud tanulni és használni, képeket felismerni stb. Vissza tud tekinteni a múltba és az akkor megszerzett adatok, illetve a jelen információi alapján tud cselekedni, ezáltal az idő múlásával folyamatosan fejlődik. 

Az önvezető autók egy tökéletes példa erre a típusra. Ezek a járművek megfigyelik és kielemzik többek között az utakon körülöttük lévő autókat például a gyorsaságuk alapján, "tudják" már a közlekedési lámpák működését, a táblákat, kanyarokat, ezeket felismerik. A begyűjtött adatok alapján meg tudja határozni, mikor szükséges fékezni, sávot váltani stb.

3. Az elme elmélete (Theory of Mind)

Itt már egy összetettebb programról / gépről beszélünk. Az első kettő típus (a reaktív és a korlátozott memóriával rendelkező gépek) tulajdonságait természetesen tartalmazza. Azokon kívül pedig képes érzelmek felismerésére, feldolgozására kielemezve például a hangot és a látványt. Ezekre reagálni tud, valamint képes kifejezni reakcióit is odaillő érzelmek segítségével.

Erre még csak kevés példa létezik, de az egyik legismertebb Sophia, a robot / humanoid. 2016. február 14-én, Valentin napon aktiválták először, ő egy szinte teljesen emberien kinéző és viselkedő robot. 2017-ben Szaúd-Arábiában még állampolgárságot is kapott. Az alábbi képen ő látható.

4. Öntudattal rendelkező AI

A valóságban ilyen gép még nem létezik, és valószínűleg egy darabig még nem is fog. A nevéből adódóan ez egy olyan típusú AI, ami az első három típus összessége mellett saját öntudattal is rendelkezik. Ennek megvalósításához azonban még túl keveset tudunk az emberi agy működéséről, de filmekben gyakran találkozhatunk öntudatra ébredt gépekkel.

Előnyei

Az ember által elkövethető hibák számát  csökkenti, így azoknak kockázatát is.

Mindig használható és elérhető, nem 8 órás munkaidőhöz van kötve, nem fárad el.

Nem hoz részrehajló, érzelmek vagy akár kötődések által befolyásolt döntéseket. 

Nem unja el a monoton munkát, ismétlődő feladatokat egymás után is pontosan ugyanolyan "lelkesedéssel" old meg, mint az első alkalommal. 

A költségeket csökkenteni tudja, hiszen kevesebb befektetéssel sokkal többet tud dolgozni, mint egy emberi erőforrás.

Végtelen mennyiségű adatot képes pillanatok alatt feldolgozni és kielemezni, amit az emberi agy már nem feltétlen képes felfogni.

Hátrányai

Egy AI rendszer első telepítése kifejezetten költséges, hiába csökkenti utána a kiadásokat, a kezdeti befektetés csak idővel térül meg.

A legtöbb esetben és a ma leggyakrabban előforduló AI gépek vagy programok esetében hiányoznak az érzelmek és a kreativitás például egy döntéshozatal során. (ez persze nem minden esetben hátrány)

A jelenlegi modellek még csak alap önjavító programmal rendelkeznek, ezért idővel meghibásodhatnak vagy amortizálódhatnak (pl. veszíthetnek teljesítményükből), ami vagy magas javítási költségekkel jár vagy egy másik / újabb modell telepítésével, ami szintén költséges mulatság. 

Sokan tüntettek is már a mesterséges intelligencia elterjedése ellen, ugyanis elveszik a munkalehetőségeket az emberek elől. Előnyei miatt a vállalkozások és bizonyos szektorok szívesebben alkalmaznak emberi erőforrások helyett számukra úgymond kevésbé problémás és több előnnyel járó AI technológiát. 

A felfoghatatlan mértékű információk és adatok gyűjtése etikai problémákat is felvet, hiszen veszélybe kerülhet például a fogyasztói adatok védelme.