Mit nevezünk az ókori világ 7 csodájának?

Antipatrosz, az ókori görög költő, aki mellesleg Nagy Sándor (másnéven III. Alexandrosz, makedón király) hadvezére volt, egy epigrammában összegyűjtötte az akkori világ 7 legpazarabb, legszemrevalóbb építményét még az i.e. 2. században. Ezeket nevezzük az ókori világ 7 csodájának, amelyek a következők:

1. A gízai nagy piramis

Az egyetlen építmény a listán, amely megmaradt a hét csodából, csak a külsején vehetőek észre sérülések. A gízai piramisok alatt három piramist értünk, amik Egyiptomban találhatóak, pontosabban a főváros (Kairó) elővárosa (Gíza) mellett. Építtetőik fáraók (akkori uralkodók) voltak: Hufu, Hafré és Menkauré. A világ 7 csodája közé Hufu fáraó piramisa került be, eredetileg 147 méteres magasságával (ma már "csak" 138 méter) és alapjának kicsivel több, mint 230 méteres élhosszával. Hufu piramisa, a gízai nagy piramis a legrégebbi, legnagyobb és az egyetlen fennmaradt építmény az ókori világ hét csodája közül.

2. Szemiramisz függőkertje

Babilóniai függőkertnek is nevezik, hiszen Babilóniában volt megtalálható, ami a mai Irak területén helyezkedne el. Az Újbabiloni Birodalom második, legismertebb királya építtette, akit egyszerűsített nevén Nabukkónak hívtak. Feleségének terveztette a kerteket, aki így élvezhette szülőföldje áhított zöld vidékeit. Földrengés okozta megsemmisülését.

Az elnevezésében szereplő Szemiramisz nem teljesen tisztázott. Vannak elméletek, miszerint Szemiramisz asszír királynéről van szó, viszont neki semmi köze nem volt a függőkertekhez, hiszen nem is abban az időben élt. Mások szerint pedig Szemiramisz Nabukkó felesége volt, de párját elméletileg mégis Amytis-nek hívták. Emiatt is pontosabb az az elnevezés, hogy babilóniai függőkert.

3. Epheszoszi Artemisz-templom

Artemisz temploma egy ókori görög templom volt, melyet Artemisznek ajánlották fel, aki a vadászat istennője, a szüzek, az erdők és a fiatal állatok védelmezője. Akkoriban Epheszoszban, a Perzsa Birodalom területén volt megtalálható az építmény, ami ma már Törökországban helyezkedne el. Maradványait a British Museum őrzi.

Érdekessége, hogy azért épült Artemisznek és pont arra a környékre, mert az őslakosok azon a helyen egy szentélyt emeltek, amelyben egy gyönyörű természetistennőt ábrázoltak, akit Artemisz istennővel azonosítottak a görögök.

A templom 120 évig épült és mivel azon a környéken már akkor is több fölrengés volt, ezért próbálták minél biztosabbra elkészíteni. Ezt azzal igyekeztek megoldani, hogy egy puha talajú területre építették fel a templomot, mert úgy gondolták, hogy minél lágyabb a talaj, annál jobban tompítja és enyhíti a föld rengéseinek erejét. 

Artemisz temploma azonban nem földrengés által pusztult el, hanem egy éjszaka alatt porrá égett, ugyanis egy ember akkor úgy gondolta, hogy be szeretne kerülni a történelembe, ezért felgyújtotta az építményt. Mondani sem kell, hogy halálra ítélték, kivégezték, még a nevét is tilos volt kimondani az eset után. Egy görög történetíró szerint azért tudta elégetni a templomot, mert a pusztítás éjszakáján jött világra Nagy Sándor is, és Artemisz el volt foglalva az ő születésével.

A templomot később újjáépítették Nagy Sándor felajánlásával, de a Kr. u. 3. évszázadban a gótok megjelentek, kifosztották és részben lerombolták azt. A kereszténység államvallássá tétele után pedig a pogány helyek bezárásával végleg elvesztette jelentőségét.

4. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra

A Pheidiasz által készített 12 méter magas szobor a mai Görögország területén, Olümpiában állt, amit a szobrász elmondása szerint Homérosz Iliásza ihletett. Zeuszt ábrázolta és az ő tiszteletére állított templomban kapott helyet, aki egyébként görög főisten, a tűz és a villámok ura. A leírások és az érméken szereplő ábrázolások alapján egy pazar alkotás volt, jobb kezében egy kis szobrot tartva, ami Nikét, a győzelem istennőjét formálta meg.

A legendák szerint, amikor Pheidiasz végzett az alkotással, Zeuszhoz kezdett imádkozni, hogy kiderítse, tetszik-e a főistennek a neki készített szobor, ekkor pedig egy villám a padlózatba csapott. 

Egy legenda arról is szól, hogy Caligula római császár egyszer azt a parancsot adta, hogy a vallási és művészi istenszobrokat elvigyék neki, hogy fejüket levetesse és helyettük sajátját tetesse testükre. Mielőtt erre sor kerülhetett volna, megölték Caligulát. Halálát állítólag a szobor is előre megjósolta, amikor „hirtelen oly kacagást hallatott, hogy a munkások a düledező állványokról szertefutottak".

A Zeusz-szobor pusztulásának körülményei nem teljesen tisztázottak, ami viszont bizonyos, hogy leéghetett. A kereszténység államvallássá tételével és ezáltal a pogány helyek bezárásával, ami I. Theodosius római császár nevéhez kötődik, a szentélyt nem használták tovább. Egyik elmélet szerint a szobrot Konstantinápolyba szállították és ott égett le, egy másik alapján az eredeti templommal együtt lett hamuvá, de vannak olyanok is, akik a Zeusz-szobor pusztulását jóval korábbra teszik.

5. Halikarnasszoszi mauzóleum

A halikarnasszoszi mauzóleum Mauszólosz perzsa királyi helytartó és felesége, Artemiszia (akik mellesleg testvérek voltak) számára épült síremlék volt Halikarnasszoszban, amely a mai Törökország területén helyezkedne el. Mauszólosz nevéből ered a mauzóleum kifejezést, ahogyan ma minden nagy síremléket nevezünk. Az ókori világ hét csodája közé tartozó építményt a robosztus, részletgazdag és pazar jelzőkkel lehet leginkább illetni a leírások alapján. 

Az építkezés megkezdése után a király meghalt és felesége, Artemiszia vette át az irányítást, azonban ő sem érte meg a befejezését.

A 16 századon keresztül fennmaradó csodával földrengések sorozata végzett.

6. Rodoszi kolosszus

A rodoszi kolosszus egy kb. 35 méter magas emlékmű volt Rodosz városában (Görögországban). Héliosz tiszteletére építették ezt az óriási szobrot, aki a mindent látó fényes nap istene. 

A legenda úgy tartja, hogy amikor Zeusz felosztotta a világot gyermekei között, akkor Héliosz, a legkisebb fia kimaradt ebből. Kárpótlásként kérésére megkapta apjától Rodosz szigetét, aminek a neve rózsát jelent, és ezután az ott lakók Hélioszhoz imádkoztak.

A rodoszi kolosszus megépítésének oka egy támadásnak volt köszönhető. Amikor Rodosz fontos kereskedelmi útvonalnak számított Kr. e. 308-ban, akkor Egyiptommal állt szövetségben. Az Antigonida makedón birodalom nem méltányolta ezt a kapcsolatot, ezért amikor hadjáratot indítottak Egyiptom ellen, a rodosziakat kérték, hogy álljanak melléjük. Rodosz polgárai ezt megtagadták és ennek hatására a makedónok megtámadták a görög szigetet is. Az első támadásnak a város falai ellenálltak.

A hadjáratot azonban nem adták fel, ugyanis a makedónok építettek egy hatalmas gépezetet, amit a városok rombadöntőjeként hívtak. A katapult alapú szerkezet első támadásakor sikeresen teljesített a rodosziak ellen, akik emiatt kétségbeestek és Hélioszhoz imádkoztak. Csapdát állítottak a makedón monstrum ellen egy faágakkal letakart nagy gödörrel, aminek segítségével a gépezet megbillent és mozdíthatatlanná vált. Ennek következményeképpen a makedón uralkodó feladta a rodosziak elleni ostromot, akik városuk megmenekülését Héliosznak köszönték meg a gép maradványaiból felépített kolosszussal.

Héliosz emlékművének pusztulását földrengés okozhatta. A feljegyzések alapján a következőképpen nézhetett ki:

7. Pharoszi világítótorony

I. Ptolemaiosz építtette ezt a kikötőt jelző szimbólumot az akkori egyiptomi főváros, Alexandria területén, Pharosz szigetén. Magassága biztosan 100 méter fölé nyúlt.

A zátonyokkal teli veszélyes partszakaszon valamilyen jelzőrendszert volt szükséges kiépíteni. Emiatt alkották meg ezt az építményt, ami az ókori világ 7 csodája között a hetedik helyet foglalja el, de csak később alakították világítótoronnyá. A torony tetején tűz jelezte a hajósoknak az utat, ahol egy szobor is helyet kapott, amiről a leírások alapján nem tudták biztosan eldönteni, hogy Poszeidónt (a tengerek istenét) vagy Zeuszt ábrázolhatta-e. 

Pusztulását földrengések okozták, ma pedig egy erőd áll a helyén, amit az eredeti torony maradványaiból építettek fel. 

Miért csak 7 csodáról beszélünk? 

A világ tele van csodákkal, ez a múltra is igaz. Antipatrosz listáját többször módosították, több építményt le- és felvettek (pl. Noé bárkája). Volt olyan ókeresztény író is, aki a babilóniai függőkertek helyett Bábel tornyát szerette volna a csodák közé felvenni, de ezt a kérést elutasították, hiszen Bábel tornyának létezésére nincs bizonyíték, a lista pedig jelenleg az eredeti felállását képviseli. 

Az ókori világ 7 csodája közül csak egyetlen egy maradt fenn, cserébe szinte eredeti állapotában, a gízai nagy piramis. A többi építmény sajnos földrengések, tűzesetek és egyéb katasztrófák során elpusztult. 

És hogy miért csak 7 ókori csodáról beszélünk? A görögök azért választották a hetest, mert spirituális jelentőséget tulajdonítottak ennek a számnak, ami ráadásul a tökéletességet is kifejezte szerintük.