Mi is pontosan a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligenciáról (MI) vagy angol nevén artificial intelligence-ről (AI) akkor beszélünk, ha egy számítógép vagy számítógép által irányított robot intelligens lények feladatait képes ellátni, azaz emberi intelligenciát képes produkálni. Az AI megalkotói arra összpontosítanak, hogy az adott gép képes legyen tanulni, felismerni, megjósolni, tervezni és javasolni amellett, hogy felismer és értelmez képeket és nyelveket. 

Rengeteg területen használatos ma már, ami fel sem tűnik nekünk. Például az orvostudományban (pl. diagnózis felállításában), piackutatások lebonyolításában (jelentősen felgyorsítva ezzel az elemzési és adatgyűjtési folyamatokat) vagy videojátékokban (amikor mondjuk egy ellenfél nem egy másik játékos, hanem egy "robot" / "bot" és szinte emberi módon viselkedik vagy épp játszik velünk / ellenünk).

Főbb típusai

4 típust különböztetünk meg az AI esetében:

1. Reaktív gépek

Nem rendelkeznek memóriával és egy adott feladatra koncentrálnak. Olyan előre beprogramozott gépeket értünk ezalatt, amiknél minden esetben egy bemeneti tényezőre / bevitt adatra mindig ugyanazt a betáplált választ fogja kiadni.

Egy példával ezt jól lehet szemléltetni. A különböző streaming szolgáltatók (pl. Netflix) a keresési és megtekintési előzmények figyelembevételével megállapított érdeklődési kör felmérése alapján javasolni tudnak nekünk olyan filmeket és sorozatokat, amik tetszhetnek nekünk. 

2. Korlátozott memóriával rendelkező gép

Ez a fajta mesterséges intelligencia hasonlóan működik, mint az agyunkban a neuronok (idegsejtek) egymással. Az algoritmusa a mélytanuláson (kifejezetten a gépeknél használjuk ezt a szót) alapszik. Minél több információt és adatot gyűjt be vagy kap, annál "okosabb" lesz. Nyelveket tud tanulni és használni, képeket felismerni stb. Vissza tud tekinteni a múltba és az akkor megszerzett adatok, illetve a jelen információi alapján tud cselekedni, ezáltal az idő múlásával folyamatosan fejlődik. 

Az önvezető autók egy tökéletes példa erre a típusra. Ezek a járművek megfigyelik és kielemzik többek között az utakon körülöttük lévő autókat például a gyorsaságuk alapján, "tudják" már a közlekedési lámpák működését, a táblákat, kanyarokat, ezeket felismerik. A begyűjtött adatok alapján meg tudja határozni, mikor szükséges fékezni, sávot váltani stb.

3. Az elme elmélete (Theory of Mind)

Itt már egy összetettebb programról / gépről beszélünk. Az első kettő típus (a reaktív és a korlátozott memóriával rendelkező gépek) tulajdonságait természetesen tartalmazza. Azokon kívül pedig képes érzelmek felismerésére, feldolgozására kielemezve például a hangot és a látványt. Ezekre reagálni tud, valamint képes kifejezni reakcióit is odaillő érzelmek segítségével.

Erre még csak kevés példa létezik, de az egyik legismertebb Sophia, a robot / humanoid. 2016. február 14-én, Valentin napon aktiválták először, ő egy szinte teljesen emberien kinéző és viselkedő robot. 2017-ben Szaúd-Arábiában még állampolgárságot is kapott. Az alábbi képen ő látható.

4. Öntudattal rendelkező AI

A valóságban ilyen gép még nem létezik, és valószínűleg egy darabig még nem is fog. A nevéből adódóan ez egy olyan típusú AI, ami az első három típus összessége mellett saját öntudattal is rendelkezik. Ennek megvalósításához azonban még túl keveset tudunk az emberi agy működéséről, de filmekben gyakran találkozhatunk öntudatra ébredt gépekkel.

Előnyei

Az ember által elkövethető hibák számát  csökkenti, így azoknak kockázatát is.

Mindig használható és elérhető, nem 8 órás munkaidőhöz van kötve, nem fárad el.

Nem hoz részrehajló, érzelmek vagy akár kötődések által befolyásolt döntéseket. 

Nem unja el a monoton munkát, ismétlődő feladatokat egymás után is pontosan ugyanolyan "lelkesedéssel" old meg, mint az első alkalommal. 

A költségeket csökkenteni tudja, hiszen kevesebb befektetéssel sokkal többet tud dolgozni, mint egy emberi erőforrás.

Végtelen mennyiségű adatot képes pillanatok alatt feldolgozni és kielemezni, amit az emberi agy már nem feltétlen képes felfogni.

Hátrányai

Egy AI rendszer első telepítése kifejezetten költséges, hiába csökkenti utána a kiadásokat, a kezdeti befektetés csak idővel térül meg.

A legtöbb esetben és a ma leggyakrabban előforduló AI gépek vagy programok esetében hiányoznak az érzelmek és a kreativitás például egy döntéshozatal során. (ez persze nem minden esetben hátrány)

A jelenlegi modellek még csak alap önjavító programmal rendelkeznek, ezért idővel meghibásodhatnak vagy amortizálódhatnak (pl. veszíthetnek teljesítményükből), ami vagy magas javítási költségekkel jár vagy egy másik / újabb modell telepítésével, ami szintén költséges mulatság. 

Sokan tüntettek is már a mesterséges intelligencia elterjedése ellen, ugyanis elveszik a munkalehetőségeket az emberek elől. Előnyei miatt a vállalkozások és bizonyos szektorok szívesebben alkalmaznak emberi erőforrások helyett számukra úgymond kevésbé problémás és több előnnyel járó AI technológiát. 

A felfoghatatlan mértékű információk és adatok gyűjtése etikai problémákat is felvet, hiszen veszélybe kerülhet például a fogyasztói adatok védelme.